PostHeaderIcon Településről

A település bemutatása:


Nyírbéltek Nagyközség Szabolcs Szatmár-Bereg Megyében a Nyírség déli részén fekszikamitriptyline pills. A megyeszékhely Nyíregyházától és az Észak-Alföldi Régió központjától, Debrecentõl 50-50 km távolságra található.

A település megközelítése mûúton Nyíregyházától - Nyírbátoron, Piricse településen keresztül, míg Debrecentõl a 471-es útról Nyíradonyon, Nyírmihálydin át, illetve a 48-as úton Debrecen-Vámospércs-Nyírmártonfalva-Nyírlugos és Debrecen-Nyírábrány-Fülöp-Penészlek településeken keresztül.

Közvetlen autóbusz közlekedés van Nyírbátor, Debrecen és Nyírábrány irányába. A legközelebbi vasútállomás a Nyíregyház-Mátészalka vonalon Nyírbátor illetve a Debrecen-Mátészalka vonalon Nyíradony, Nyírmihálydi, Nyírbátor településeken van. A település lakosságszáma: 3050 fõ.
 

Nyírbéltek Nagyközség rövid történelme:


Nyírbéltek nevének elõtagja a földrajzi fekvésére vonatkozik, nevének utótagja ismeretlen eredetû. A község neve elõször 1265-ben tûnt fel, amikor V. István ifjabb király oklevelet keltezett itt. 1325-ben a Balogsemjén nemzettség birtokainak felosztáakor két hasonló nevû településrõl emlékeznek meg: az egyiket Szabolcs, a másikat Szatmár megyében számítják. A falu az 1325. évi osztozások idején a Kállay-ágnak jutott, amely így hosszú évszádadokra a település földesurává vált. Bár idõnként kisebb birtokosok is megjelentek egyes birtokrészeken, a Kállay család és leszármazottai a XVI-XVIII. században végig földbirtokosok maradtak. Nyírbéltek a XVII. század végén pusztulni kezdett. Lakói az 1700-as években Károlyi Sándor közeli, encsencsi birtokára költöztek. 1792-ben Kállay János azért kért adómérséklést a megyétõl, hogy a további elnéptelenedést megállítsa. Késõbb görög katolikus lakosokkal telepítette be a falut. 1785-ben Nyírbéltek a Kállay család taljdona 117 lakóházzal és 769 lakóval. 1848-ban a falunak 1505 fõ, nagyrészt görög katolikus lakosa volt. Nyírbéltek ma szabánytalan alaprajzú, sokutcás falu. Rendszerteleül futó utcái elõkertes beépítésûek. Szalagtelkeinek legtöbbje soros beépítésû, de kétsoros uvarelrendezés is elõfordul. Telkein a tagolt, épületelrendezés a jellemzõ. A lakóház az elõudvaron áll, míg a másik telekrész a gazdasági épületeknek az helyet. A dohánypajta, illetve a hodály a harmadik telekrészen, az ún. szérûkertben található.

Nagyközségünknek két híres épülete van kulturális, mûvészeti és történelmi szempontból. Az egyik a XIII. században épült római katolikus mûemlék templom, a másik pedig a XIX. században éült mûemlék jellegû görög katolikus templom.

Szent Márton nevét viselõ római katolikus templom 1222-ben épült. A templom falképeinek helyreállításakor a freskók vakolata alatt égett vakolatréteg maradványit találták, amely valószínûleg a tatárjárás nyomait õrzi. A templom 1787-ben a falu egyharmadával együttt leégett. Egy 1813-ból származó adat szerint a mintegy harminc évvel korábban tûzvész sújtotta épületet Kállay Ignác földesúr helyreállította és istentisztelet tartására alkalmassá tette. A nyugati homlokzaton álló kis tornyot 1925-ben emelték. Jellegét tekintve a templom szabon álló, középkori eredetû keletelt épület. Szentélye egyhajós, egyenes záródású, keleti falán és a hajó sarkain támpillérekkel. Említést érdemelnek a templombelsõ feltárt freskói. A templomhajó keleti falszakaszain ornamentális töredékek, déli falán többalakos kompozíció töredékei láthatók.

A köpenyeges Mária-ábrázolás legkorábban a XV. század második felében készülhetett. Az 1420 körülire datálható falképek kompozíciós központja a keleti falon feltárt Golgota-jelenet. E központi témához csatlakozik jobbról és balról a 12 apostol alakja.

A görög katolikus templom mûemlék jellegû templom ikonosztázionjai híresek.

Elõkészítés alatt van a nyírbélteki római katolikus templom körüli, vélhetõen kuruc kori temetõ feltárása, továbbá a közigazgatási területünkhöz tartozó, belterülethez közeli, vélhatóen avar kori földmaradvány feltárása.

1945 elõtt a volt Golstein féle malom és olajütõben, valamint Dessewffy szeszgyárában dolgozták fel a község és a környezõ tanyák mezõgazdasági terményeit. A háborúban leszerelt malmot 1954-ben korszerûsítették, 1966-ban fafeldolgozó üzemmé alakították. 1978-ban helyét a GANZ Mûszergyár vette át. A GANZ gyár fejlesztései során több mint 1000 nm-es ipari üzemcsarnok létesült.

A kereskedelem kibontakozása a Földmûves Szövetkezet megalakításával (késõbbi ÁFÉSZ) vette kezdetét 1946-ban. A rendszerváltás után kft-vé alakult gazdasági társulás átvette az állat- és terményfelvásárlást, a Tûzép és a Vágóhíd üzemeltetését.

A falu egyik sajátossága az, hogy a szocialista rendszer idején itt nem történt meg a mezõgazdaság kollektivizálása, így a település mezõgazdaságára az 1990-es rendszerváltozás elõtt is az önálló magángazdálkodás volt jellemzõ.

A rendszerváltás éreztette hatását településünkön is, a meglévõ vállalatok privatizálásra kerültek, folyamatosan megszûntek a korábbi foglalkoztatók.

Jelenleg a falu modern egészségházzal, helyi háziorvosi szolgálattal, gyermek- és fogorvosi szakrendelõkkel, gyógyszertárral rendelkezik. A felûjított általános iskola, közösségi ház szolgálja a falu mûvelõdési igényeinek kielégítését.

A falu belterületén lévõ utak burkolattal ellátottak crssbar telefonrendszer köti össze a települést a külvilággal.